2009.01.01.
ADÓVÁLTOZÁSOK 2009.
CÉGAUTÓADÓ:
A személygépkocsit adó terheli, ha nem magánszemély a tulajdonosa, VAGY ha magányszemély a tulajdonosa, de bárki (tulajdonosa, használója) költséget számol el utána. A személygépkocsi tulajdonlásával (pl: szervizköltség, biztosítás), használatával (pl: üzemanyagköltség) kapcsolatos bármilyen költség elszámolása cégautóadó-kötelezettséget keletkeztet.
Nem kell adót fizetni: ha magánszemély tulajdonában álló személygépkocsi után kizárólag KIKÜLDETÉSI RENDELVÉNY alapján hivatali, üzleti utazás költségtérítése címén számolnak el futott kilométer alapján költséget. (Hivatali, üzleti utazás: a magánszemély jövedelmének megszerzése érdekében, a kifizetõ tevékenységével összefüggõ feladat ellátása érdekében szükséges utazás – a munkahelyre, székhelyre, vagy a telephelyre a lakóhelyrõl történõ bejárás kivételével -, ideértve különösen a kiküldetés miatti utazást.) A magánautóval munkába járás költségének a munkáltató általi megtérítése esetén sem kell adót fizetni.
Ha a magánautót a munkához, de nem munkába járáshoz használják, s nincs kiküldetési rendelvény, a magánautó tulajdonosa viszont költségtérítést kap és arra a hónapra költséget számol el, meg kell fizetni az adót!
Az adó alanya: a személygépkocsi tulajdonos, lízingbevevõ. Ha a személygépkocsi külföldi rendszámú, de használója belföldön költséget számol el rá, akkor az adót a használó fizeti.
Az adókötelezettség nem magánszemély tulajdonában álló vagy lízingbe vett gépkocsi után a tulajdonszerzést követõ hónap 1. napjával kezdõdik és a tulajdonból kikerülés hónapjának utolsó napjáig tart. A magánszemély tulajdonában álló vagy lízingbe vett gépkocsi után azon hónap 1. napjától kezdõdik, amelyet megelõzõ hónapban a tulajdonos v. lízingbevevõ költséget számolt el a gépkocsira, függetlenül attól hogy hányszor (hány napon).
Bérbeadásnál vagy használatba adásnál a költség elszámolásáról a használó köteles a tulajdonost 8 napon belül írásban értesíteni, ha ezt elmulasztja, az adót a használó fizeti a tulajdonos helyett.
Adó mértéke: 2009. februártól 1600 cm3 hengerûrtartalom (vagy 1200 cm3 kamratérfogat) alatti jármûvek esetében havi 7 ezer Ft, minden más személygépkocsi esetén havi 15 ezer Ft. Az adót negyedévente, a negyedévet követõ hónap 20-áig kell megfizetni (csak azon hónapokra amikor a tulajdonost / használót adókötelezettség terhelte). Az adóalany az azon hónapokra esõ, általa megfizetett gépjármûadót levonhatja a cégautóadóból, amely hónapokban a gépkocsi után gépjármûadó és cégautóadó-fizetési kötelezettsége is fennáll.
Az adó tárgya: az SZJA törvényben meghatározott személygépkocsi: 4 illetve 3 gumiabronccsal felszerelt olyan jármû, amely a vezetõvel együtt legfeljebb 8 felnõtt személy szállítására alkalmas, azzal, hogy idetartozik a benzinüzemû, dízelüzemû, elektromos üzemû, gázüzemû személygépkocsi, a versenyautó, az önjáró lakóautó. Személygépkocsinak minõsül továbbá az a vegyes használatú, 2500 kg-ot meg nem haladó megengedett együttes tömegû, olyan gépjármû (nagy rakodóterû személygépkocsi), amelynek rakodótere gyárilag kialakítva 2-nél több utas szállítására alkalmas, de kézzel egyszerûen oldható ülésrögzítése révén a felhasználás szerinti terhek szállítására bármikor átalakítható a válaszfal mögötti rakodótér, ideértve azt az esetet is, ha az ülés eltávolítására visszafordíthatatlan mûszaki átalakítással került sor.
EVA
Az eva alanynak a beszerzéseihez kapcsolódó számlákat az adókötelezettség elévüléséig (az adóbevallás benyújtását követõ 5 évig) meg kell õriznie.
A társas vállalkozó eva alanynak az eva mellett a cégautóadót is meg kell fizetnie (2008.12.31-ig az eva magában foglalta a cégautóadót is!). Az egyéni vállalkozó eva alany mentesül a cégautóadó alól.
SZJA
A magánszemély összevont adókedvezményt érvényesíthet a személyi jövedelemadóban háztartási adókedvezmény címén is. A számlával igazolt lakás-felújítási, gyermekgondozási, gyermek-felügyeleti, háztartásvezetési szolgáltatás, háztartási nagygépek javítása, tüzelõberendezés-fûtésrendszer-vízrendszer karbantartás, javítás után. A kedvezmény mértéke maximum az SZJA alap 30%-a lehet.
Az adókedvezményre jogosító igazolások kiadásának határideje az adóévet követõ év január 31. helyett február 15-re módosult! Az egyéni vállalkozók éves bevallásának határideje február 15-rõl február 25-re módosult!
A munkáltatói éves adó-megállapítást a magánszemély 2009.01.31-ig kérheti, a munkáltató nem köteles ezt elvállalni, amennyiben azonban megtagadja, köteles tájékoztatni a magánszemélyt az egyszerûsített bevallás lehetõségérõl. Egyszerûsített bevallás: akiknek kizárólag munkáltatótól származó jövedelmük van kérhetik, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján adóbevallásukat az APEH állítsa össze.
Megszûnik az adómentes béren kívüli juttatások 400.000 Ft-os korlátozása!
Egyéni vállalkozó osztalékadózása: megszûnik a vállalkozói osztalékalap adózásának 35%-os kulcsa (a teljes osztalékalapra egységesen 25% az adó).
Így összességében a nyereség után 16% SZJA-t fizet az egyéni vállalkozó, az adózott nyereség (osztalékalap) után pedig 25% osztalékadót.
Átalányadózó egyéni vállalkozóknak is kötelezõ megõriznie a beszerzésekrõl szóló bizonylatokat (számlákat). Az átalányadózó bevételi értékhatára 2009-tól 15 millió Ft lehet (a kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végzõk esetében 100 millió Ft lehet).
Tagi kölcsön elengedés egyszeri kedvezménye: a társas vállalkozás magánszemély tagja kedvezményesen adózhat a 2008. évi adózott eredmény terhére megállapított osztalék után, ha az adóévben tagi kölcsönt engedett el cégének. A megállapított és jóváhagyott, a megállapodás évében kifizetett osztalékból az elengedett tagi kölcsön összegével egyezõ résznek a vagyoni betétje arányában rá jutó hányad adója 10% (a fennmaradó rész adója 25%). Az osztalékjövedelem kedvezményes adózásának feltételei: kizárólag a 2008.évi adózott eredmény terhére megállapított osztalékra alkalmazható; az osztalékot legkésõbb 2009.06.30-ig ki kell fizetni.
A magánszemély osztalékból, osztalékelõlegbõl származó egész jövedelmét 25% SZJA terheli, így megszûnik a 35%-os adókulcs. (már a 2009-ben kifizetett, korábbi évekre megállapított osztalék is 25 százalékkal adózik!)
ADÓZÁS RENDJE:
Adóigazolás: nullás APEH adóigazolás akkor is kiadható, ha bizonyos adónemeken tartozás áll fenn, azonban az adószámlák összesített egyenlege nem mutat tartozást!
2009. február 01-tõl mulasztási birsággal sújtja azon bankszámlanyitásra kötelezett adózót, amely az ügyletei ellenértékét 250.000 Ft összeget meghaladóan bankjegy (érme) átadásával teljesíti! A birság a 250.000 Ft feletti rész 20%-a. Az egy ügylethez tartozó kifizetéseket össze kell számítani. Ha az ügylet folyamatos teljesítésû, a kifizetéseket minimum egyhavi teljesítés idõtartamra kell összeszámítani.
A számviteli törvény alá tartozó vállalkozásoknál a napi záró készpénzállomány maximális összege nem haladhatja meg az 500.000 Ft-ot vagy az elõzõ évi, éves szintre számított összes bevétel 1,2 %-át (vagyis a két összeg közül a magasabb összeget). A napi készpénzállomány értékét az adott hónap naptári napjainak záró készpénz-állományát figyelembe véve, azok naptári hónapra számított napi átlagában kell megállapítani.
A 900.000 Ft-ot elérõ vagy a feletti vásárlásnál köteles az eladó számlát kiállítani, ennél kisebb összegnél nyugta is adható. Amennyiben a vevõ jogi személy, számlát kell kiállítani részére akkor is, ha a kifizetés a 900.000 Ft-ot nem haladja meg.
Bizonylatok javítása: a kézi bizonylaton vonallal áthúzhatóak az adó összegét nem érintõ javítások, és a helyes adatok kézzel felvezethetõk. A számítógéppel vagy elektronikusan elõállított számlát tilos kézzel javítani. Amennyiben az áfa összegét befolyásolja a javítás, akkor javítani számlával egy tekintet alá esõ okiraton lehet, melynek formája lehet helyesbítõ vagy stornó számla is, ezen túl minden olyan okirat elfogadható amely a javítás tényét és tartalmát hitelesen igazolja.
Igazolás a befizetett járulékról: a munkáltató köteles az õt terhelõ TB-járulékról igazolást adni a dolgozónak, továbbá jogcímenként az elõzõ idõszakban kifizetett összeget terhelõ és megfizetett adóról, járulékról. (ha a havi járulékbevallásban szereplõ összeg nagyobb, mint az általa befizetett összeg, akkor arányosan elosztva kell megállapítani az egyes magánszemélyekre jutó összeget és ezen értékeket kell a munkavállalóknak átadandó igazoláson feltüntetni.)
2009. május 01-tõl a Számviteli Törvény szerinti beszámolót már csak elektronikus úton lehet közzétenni és letétbe helyezni!
MINIMÁLBÉR:
2009. január 01-tõl 71.500 Ft lesz a minimálbér. A szakképzett minimálbér - gyakorlati idõtõl függetlenül - 87.000 Ft lesz 2009. január 01-tõl július 01-ig, azt követõen 87.500 Ft.
