2007.02.20.
2007. április 1-jétõl 9 %-ra csökken a Tbj. 39. § (2) alapján fizetendõ egészségügyi szolgáltatási járulék mértéke, de egyben bõvül is az érintettek köre. Ez a kötelezettség azokat terheli, akik belföldinek minõsülnek, nem biztosítottak és nem jogosultak a Tbj. 16. § alapján egészségügyi szolgáltatásra.
Amennyiben tehát valaki nem áll a Tbj. 5. §-a hatálya alá tartozó jogviszonyban, akkor azt kell megnéznie, hogy a Tbj. 16. §-a alapján megilleti-e az egészségügyi szolgáltatás. Amennyiben nem, akkor máris indulhat az adóhatósághoz, hogy bejelentkezzen az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése végett.
Tbj. 16. §- alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosult az, aki
- táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, baleseti táppénzben, baleseti járadékban részesül,
- saját jogán nyugdíjban, hozzátartozói nyugellátásban részesül,
- öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban, növelt összegû öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban, átmeneti járadékban, rendszeres szociális járadékban, egészségkárosodási járadékban, fogyatékossági támogatásban, valamint rokkantsági járadékban részesül,
- nemzeti gondozási díjban (pótlékban), hadigondozotti ellátásban részesül,
- bányászati kereset kiegészítésben részesül
- GYES-ben részesül,
- Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól, felekezettõl nyugdíjban részesül,
- rendszeres szociális segélyben, idõskorúak járadékában, ápolási díjban, gyermeknevelési támogatásban, munkanélküliek jövedelempótló, valamint a mezõgazdasági termelõk nyugdíj elõtti támogatásában részesül,
- középfokú nevelési-oktatási vagy felsõoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató magyar állampolgár, valamint az a külföldi állampolgár, aki nemzetközi szerzõdés vagy az oktatásért felelõs miniszter által adományozott ösztöndíj alapján létesített tanulói, hallgatói jogviszonyban áll,
- megváltozott munkaképességû, és munkaképesség-változásának mértéke az 50 százalékot eléri,
- a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte, és jövedelme nem haladja meg a minimálbér 30 százalékát, továbbá
- a Magyarország területén lakóhellyel rendelkezõ kiskorú személy,
- a személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális intézményben elhelyezett személy (ide nem értve a külföldi állampolgárt), a gyermekvédelmi rendszerben utógondozási ellátásban részesülõ 18-24 éves fiatal felnõtt, továbbá az illetékes magyar hatóság által ideiglenes hatállyal elhelyezett, otthont nyújtó ellátás keretében átmeneti és tartós nevelésbe vett külföldi kiskorú személy,
- fogvatartott,
- a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 54. §-a alapján szociálisan rászorult személy, és errõl a települési önkormányzat polgármestere hatósági bizonyítványt állított ki,
- aki nevelõszülõi tevékenységet folytat, és az e tevékenységébõl származó tárgyhavi járulékalapot képezõ jövedelme nem éri el a minimálbér 30 százalékát, naptári napokra annak harmincad részét,
- aki hajléktalan.
A felsorolásból az eltartott hozzátartozó maradt ki a jelenlegi idõszakhoz képest, míg a vastagon szedettek személyi körök kerültek be újonnan. Rajtuk kívül - tekintve, hogy elég nagy a bizonytalanság és sok kérdés érkezik velük kapcsolatban - a nappali tagozaton tanulmányokat folytató diákokra hívjuk fel a figyelmet.
Akinek nincs jogosultsága, az említett járulékot a minimálbér alapul vételével köteles havonta megfizetni. A járulék alapja az érintett személy családjában az egy fõre jutó havi jövedelem, de legalább az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege, ha a települési önkormányzat polgármestere a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 54/A. §-a alapján hatósági bizonyítványt állított ki a belföldi személy családjában egy fõre jutó havi jövedelemrõl.
A járulékfizetést a kötelezett helyett annak hozzájárulásával más személy vagy szerv is teljesítheti. A járulékfizetés átvállalása az állami adóhatóság jóváhagyásával válik érvényessé.
